2012 végéig fut a februárban újrainduló LHC

January 31, 2011

A CERN január 31-én bejelentette: a szokásos téli karbantartás után az LHC (Large Hadron Collider, nagy hadronütköztető) februárban lép újra működésbe, és 2012 végéig gyűjti az adatokat. A körülbelül kétéves működést csak 2011 végén szakítja meg egy rövid technikai leállás. A nyalábenergia 3,5 TeV, az ütközési energia tehát 7 TeV lesz.

A 7 TeV a maximális érték fele, és 2010 márciusa óta gyűjt adatokat az LHC ebben az energiatartományban. A fizikusok azt remélik, hogy az LHC üzemelése probléma nélkül folytatódik, és két év alatt összegyűlhet annyi adat, ami elég lesz új fizikai felfedezésekhez.

A tervek szerint 2012 vége után egy nagyobb leállás következik, amikor az LHC-t felkészítik a 14 TeV-s, 2014-ben megnyíló energiatartományra.

Advertisements

A magyar fizikusok vezetik a hivatkozási ranglistát

January 6, 2011

A 2000 és 2010 között megjelent, hadronfizikai témájú tudományos publikációkról közölt szcientometriai elemzést a Thomson Reuters hírügynökség tavaly év végén. Magyarország áll az élén annak a 82 országot felsorakoztató ranglistának, melyet az egy cikkre eső hivatkozások száma alapján állítottak össze.

A beszámoló közli az évtized húsz legtöbbet idézett, hadronütköztéssel kapcsolatos cikkeinek listáját. Ebből kiderül, hogy az elmúlt tíz év kísérleti részecskefizikáját az USA Brookhaven Nemzeti Laboratórium RHIC (Relativistic Heavy Ion Collider) gyorsítójánál folytatott nehézionfizikai kutatások, a kvark-gluon plazma vizsgálata dominálta – a lista 15 cikke ezzel a témával foglalkozik. Emellett több, sokat hivatkozott publikáció – köztük a 772-szer idézett listavezető cikk – elemzi a Higgs-bozon keltésének lehetőségét a szintén amerikai Fermilab által üzemeltett Tevatron illetve az LHC ütköztetőinél. A húsz cikk közül nyolcnak van magyar társszerzője.

A nemzetek ranglistáját három mutató alapján állították össze, ezek: a publikációk, a hivatkozások és az egy publikációra eső hivatkozások száma. (Az elemzők az olyan cikkeket sorolták az adott ország publikációi közé, amelyeknek van adott nemzetiségű és az adott ország kutatóintézetében dolgozó társszerzője). Az első két mutató tekintetében a Brookhaven és Fermilab gyorsítóit üzemeltető, s emellett a CERN-ben is jelentős szerepet vállaló Egyesült Államok áll az első helyen. Az USA-t azok az európai államok követik, amelyek a legnagyobb arányban vesznek részt a CERN-ben folyó kísérletekben: Németország, Franciaország, Svájc és Olaszország. Oroszország, Japán és Kína szintén az első tíz között található. Magyarország a hivatkozások alapján az elő húszban van.

A hivatkozás per publikáció listáját ezzel szemben a részecskefizikai kutatások nemzetközi együttműködéseiben részt vevő, kisebb országok vezetik. Az első helyen Magyarország 194 cikkel, 7753 hivatkozással, ami közel 40 egy publikációra eső hivatkozást jelent. Ez az arány a második helyezett Izrael esetében 34, a harmadik Horvátország esetében 30, majd Dánia, Románia és Tajvan következik a sorban. „Ez nagyon jelentős nemzetközi elismerés, amely örömteli meglepetést okozott mindannyiunk számára. Kivívásában a kedvező adottságokon túl a lényeglátás, a vállalkozói kedv, a szorgalmas és kitartó munka, a szerencsés témaválasztás, a kedvező körülmények, és végül de mégis talán első sorban a kiemelkedően tehetséges diákok lelkesedése és szorgoskodása játszotta a fő szerepet” – mondta a hírt értékelve Csörgő Tamás fizikus, az MTA doktora.


Hajsza a Higgsért: egy évet tolódhat az LHC nagy leállása

January 5, 2011

A legújabb tervek szerint 2012 helyett csak 2013-ban állítják majd le a nagy hadronütközetőt, a több mint egy évre tervezett karbantartás idejére. A kutatók reményei szerint a gyorsító egy évvel megtoldott üzemeltetése elegendő lehet arra, hogy az összegyűjtött adatokban a Higgs-bozon nyomaira bukkanhassanak még a nagy leállás előtt.

A 2008-as baleset miatt az LHC jelenleg maximális teljesítőképessége felén, 7 TeV ütközési energián működik. Korábban a kutatók úgy vélték, ez az energia valószínűleg nem elegendő a Standard Modellen túli világ felfedezéséhez. Ezért 2012 januárjától egy 15 hónapos karbantartási periódust ütemeztek be, melynek során felkészítik a gyorsítót a maximális 14 TeV-es ütközésekre. Újabban azonban konszenzus kezd kialakulni abban, hogy a félgőzzel működő LHC is kellő biztonsággal képes lehet feltérképezni azt a teljes – becslések szerint 114 GeV-től 600 GeV-ig terjedő – tömegintervallumot, melybe a Higgs-részecske tömege várhatóan beleesik. Az LHC 2008 óta ugyanis olyan jól műkődik, hogy 2012 végéig jó eséllyel összegyűjthető az ehhez szükséges adatmennyiség – nyilatkozta Sergio Bertolucci, a CERN kutatási igazgatója. Kár lenne most leállni – vonják le a sokan a konklúziót.

A meghosszabított üzemeltetést tudománypolitikai okok is motiválják – teszi hozzá Bertolucci. Ha az LHC leáll, versenyhátrányba kerülhet a nagy vetélytárssal, az amerikai Fermilab által üzemeltett chicagói Tevatron részecskegyorsítóval szemben, ahol szintén a berendezés üzemidejének meghosszabítását tervezik. Nem beszélve arról, hogy a nagy hadronütközető eredményei komoly befolyással bírnak a nagyenergiás részecskefizika további beruházásaira is, melyekről a következő években kell döntenie a szakmának.

A meghosszított működtetés ugyanakkor újabb költségekkel járna: bővíteni kell az adattároló és feldolgozó kapacitásokat, és számítani kell arra, hogy a gyorsításért felelős szupravezető mágnesek esetleg újból megsérülhetnek, s így további javítási munkálatokra lehet szükség – mondja Steve Myers, a CERN technikai igazgatója.

A végleges döntés január végére várható.

További részletek:

http://www.nature.com/news/2010/101210/full/news.2010.667.html?s=news_rss